Az egykezes pörgetett fonák alapjai

  • Magyarázat
    Íme az első videó a tenisz alaptechnikák c. sorozatunkból.

    A legtöbb játékosnak a fonákja a gyengébb ütése, ezt sajátítja el a legkésőbb, ennek a technikájával fordul elő a legtöbb hiba, ez a gyengébb, támadhatóbb oldala, pedig technikailag könnyebb ütés, mint a tenyeres, és valljuk be a legszebb, leglátványosabb ütés az egykezes fonák, amivel most foglalkozunk. Csodájára járunk egy-egy Gasquet, Wawrinka vagy Federer fonáknak. A megfelelő technikával, kényelmesen, erősebbet lehet ütni mint a tenyeressel. Ez a rövid videó bemutatja az egykezes fonák alapjait.Miért ne ütnénk úgy mint a nagyok a tévében? Érdemes nagyon odafigyelni a helyes lábmunkára, hiszen sokan nem tudják, nem gondolnák, de a tenisz 60%-a az pont a lábmunkáról szól. Az egyik legfontosabb dolog az a helyes markolat (grip) megtalálása.

    A videó tartalmazza a legegyszerűbb módszert a helyes markolat megtalálására. Gyakorlatilag a jobb öklünket mutatjuk az ellenfél/partner irányába, az ütőnket bal kézzel a hálóra párhuzamosan kinyújtva, kitartva, jobbal rámarkolva. Balkezeseknél természetesen mindez pont fordítva. Amint meglátjuk, hogy a fonákunkra jön a labda, a legfontosabb dolog a helyes elfordulás. Áll a jobb vállon, bal kezünkkel az ütő nyakát fogva, húzzuk hátra az ütő fejét, úgy, hogy az ütő feje feljebb helyezkedjen el mint a markolat, az ütő fejét kissé magunk felé húzva, úgy, hogy az ütő talpa kifelé nézzen. Az ütő kezünk legyen kinyújtva, ezzel stabilabbá, erőteljesebbé tehetjük (erőkar növelés) ezt az ütés fajtát. Bal könyökünk váll magasságba emelkedik. Az ütés vállból indul, ne könyökkel vagy csukló mozdulattal próbálkozzunk, ez nem ping-pong, vagy tollas… Így már készen állunk a labda helyes megütésére. Mire lepattan a labda ezt a helyes pozíciót már fel kell vennünk, hiszen az ütésig már csak egy másodperc áll rendelkezésre és a labdát jóval magunk előtt kell eltalálni. Egy vonal közeli labda esetében még annyi idő sem áll rendelkezésre, csak a másodperc töredéke, viszont ebből a pozícióból a helyes hát mögé süllyesztéssel egy villanás alatt meg tudjuk ütni, helyes technikával, a labdát, amit középen célozzunk, mivel ha a tetejét ütjük akkor háló lesz, ha túlzottan az alját akkor meg valószínűleg out-ra megy a labda. Az ütés pillanata valóban egy pillanat, viszont itt dől el, hogy mi fog a labdával történni, tehát ez a legfontosabb pillanat, minden amiről eddig beszéltünk ennek a pillanatnak az előkészítése volt, hogy ebben a pillanatban minél hatékonyabbak legyünk.

    A videót érdemes megállítani a találat pillanatában és megfigyelni a test tartást és az ütő helyzetét. Ha ebben a pillanatban az ütőnk feje párhuzamos a hálóra, akkor nagy valószínűséggel egy szép egyenest tudunk ütni a labdába. A súlyunkat helyezzük előre a jobb térdünkre, talpunkra (nagyon fontos ez ha erőteljesen kívánjuk megütni a labdákat). Ha nem szeretnénk, hogy a labda a hálóban kössön ki, akkor az ütő fejét már a hátunk mögött a találati pont alá kell süllyeszteni így a labdát alulról tudjuk támadni egy keményebb markolattal felfeszített csuklóval (mint aki húzza a gázt a motoron). A labda irányát a megfelelő hozzáállással, helyezkedéssel tudjuk majd variálni a továbbiakban. Az első azonban az, hogy megtanuljuk a labdát egyenesen ütni. Mindenki kipróbálhatja, hogy 10-ből hány labdát tud beütni a páros folyosóba.

    A szemünket tartsuk addig a találat pontján amíg a teljes ütés be nem fejeződött, tehát a kivezetés. Ez a technika egyensúlyba tartja a testünket és nem esünk hátra az ütést követően. Benne maradunk a helyes pozícióban, ami erősebb, stabilabb ütést eredményez. Végül érdemes tanulmányozni az ütő kivezetését, ami egy exponenciálisan emelkedő szabályos félkörív. Sok kezdő játékosnak az ütője megáll az ütés pillanatát követően, de ez egy nagyon rossz beidegződés, rossz szokás, típushiba. A labdát nem tolni, pattintani kell, hanem keresztül kell ütni a labdán, megtorpanás nélkül, lendületesen, mintha nem lenne húr az ütőben, rendületlenül, húzni egy szivárványszerű ívet a levegőben. Ne féljünk ezt megtenni, hiszen egy rövidebb mozdulattal pont nem érjük el a kívánatos, sebességet és pörgést a labdán, ami pont azt biztosítja, hogy a labda a háló felett szállva bepattanjon a pályára.

    Ne akarjunk egyenesen laposan játszani és ez minden ütésre igaz. Próbáljunk meg mindig ívesen játszani. A labdát rögtön kiemelni, megemelni, tehát az ütőnkről rögtön felfelé távozzon a labda (de csak kis mértékben), nem egyenesen vagy lefelé tartva. Érdemes még két testrész mozgására nagy figyelmet fordítani. Az egyik a csípő ami az erőért(ahogy befordul), a másik a bal kézé(ami hátrafelé mozog), amely a stabilitásért felelős. Pozicionáljuk magunkat úgy, hogy a labdát kb. 40-50 centire magunk előtt és fél méterrel magunk mellett találjuk el. Rengeteg hiba abból következik, hogy vagy túl közel, vagy túl messze állunk a labdától, illetve túl későn, vagy túl korán találjuk el, de a lekésés a gyakoribb. Lehetőleg ne futás közben üssük meg a labdát. Úgy kell gazdálkodnunk az időnkkel, hogy legyen idő beleállni is az ütésbe.

    Jó játékot kívánok! 🙂

    Tárnoki Ádám